960-ból való a legrégebbi könyv, amit a Harvard Egyetem kínai nyelvű könyvtári állományából digitalizálásra szánnak. A projekt dollármilliókra rúgó költségét a kínai kormány fedezi, a kivitelezők pedig az amerikai egyetem munkatársai lesznek.

Hat évre szóló megállapodást írt alá a Harvard-Yenching Könyvtár igazgatója a Kínai Nemzeti Könyvtárral, amelynek keretében összesen 51 ezer kínai nyelvű könyvritkaság digitalizálására kerül majd sor. Az amerikai egyetem munkatársai a legmodernebb technikát fogják alkalmazni arra, hogy digitális képeket készítsenek az ősrégi, rendkívül kényes könyvekről, tekercsekről. A Harvard állománya a legnagyobb kínai gyűjtemény Ázsián kívül.

Ha a projekt megvalósul, az olvasmányokat ingyenesen le lehet majd tölteni az internetről. Ahogy James Cheng, a könyvtár igazgatója fogalmazott: „Változtatnunk kell azon az általános meggyőződésen, hogy a könyvritkaságokat zárt ajtók mögött kell tartani.” A cél – mint mondta – az, hogy a világ összes tudósa hiteles dokumentumokon keresztül kaphasson képet Kína történelméről.

Maga a digitalizálás nem lesz egyszerű folyamat: a helyreállításra szoruló példányokat először restaurálni kell, ezt követően maga a fényképezés gondosan klimatizált helységekben fog lezajlani. Korábban a Google is kötött hasonló megállapodást a Harvard könyvtárával, ez a program azonban független attól.